Plakát
Plakát
Plakát
Plakát
Plakát
Plakát
Plakát
Plakát
vissza a hírekre

A csúfolódás

2021. szeptember 19.

A csúfolódás, gúnyolódás a kirekesztés egyik formája, és ha kisebb gyerekeknél még nem, de később, egyre durvább, erőszakosabb módon megnyilvánulva akár már kora kamaszkorban is vezethet tragédiákhoz.  (Ezt sajnos a közelmúltban is bekövetkezett esetek igazolják, néhány napja egy 16 éves fiú menekült az őt ért iskolai bántalmazások miatt az öngyilkosságba.)

Vizsgáljuk hát meg közelebbről a felvetődő kérdéseket, és azt, hogy miként reagáljon, mit tegyen, hogyan viselkedjen a szülő, ha tudomást szerez róla, és milyen technikákat, módszereket javasolnak a szakemberek a probléma kezelésére.

Lehet, hogy a gyermekedet rendszeresen csúfolják, de nem tudsz róla?

A gyermeked csúfol-e mást, akkor is, ha te elfogadó és toleráns szemléletben neveled?

Mikor és hol kezdődik a “bullying” (erőszakoskodás, a gyengébb kínzása)? Oviban, iskolában, a kamaszkorban?

 A szülők többnyire úgy gondolják, hogy az a gyerek csúfolódik, aki otthonról ezt a mintát hozza magával. Régebben talán nagyobb százalékban játszhatott ez szerepet, ma már ennek a jelentősége csökkent. Pszichológusok hada hívja fel a szülők figyelmét arra, hogy a csúfolódás, a kirekesztés, az erőszakot elkövetők életkora egyre csökken, és milyen komoly befolyással van rájuk az internet. A szülőben pedig joggal vetődnek fel az alábbi kérdések:

 Miért viselkedik így?

Mi okozta ezt a változást?

Hogyan figyelhetek fel rá?

Mit tehetek ellene?

Én, vagy az óvónéni, tanítónéni a felelős?

 

Nézzük hát, mit nevezünk csúfolásnak?

Azt az “ártatlan” bántást, amikor a személy – gyermek – ellen elkövetett, okkal vagy ok nélkül tett megjegyzéssel a társai megalázó helyzetbe hozzák az elszenvedő alanyt.

Kisebb korban ezek általában hirtelen felindulásból történnek, ritka az az eset, ahol ez hosszan fennáll, és egyetlen gyermek ellen fordul az egész közösség.

 

Másképp zajlik ez napjainkban, mint régen?

Részben igen, részben nem, ez mindig a csoport összetételétől függ, de egyértelműen kijelenthető, hogy az internet negatív hatása miatt erősödött.

A komolyabb zaklatást elszenvedők és elkövetők eddig jelentős mértékben a felnőtt korúak voltak. Mostanra a fiatalkorúakra koncentrálódik, főleg a tinik korosztályában jellemző. A valaha a tiniknél tapasztalt viszonylag enyhébb bántalmazás mára a kiskamaszoknál jelentkezik, a 8 – 10. életévben.  ( Tapasztalhatjuk, hogyan beszél, milyen kifejezéseket használ manapság egy kiskamasz.) A régebbi kiskamaszkori “heccelések”” pedig a kisiskolás és esetleg még az alatta lévő korosztályban is jelen van, vagyis a nagyobb óvodásoknál. Ebben a korban már tenni kell ellene, hogy megelőzzük a későbbi komoly bajokat.

Kicsiknél:

Valaha volt a tekintélyelvű nevelés, (ma már nem valószínű, hogy ugyanabban a formában működne) ami tulajdonképpen egy “külső féket” épített be a rendszerbe. Nem volt digitális a világ, amelyben akár a reklámokból, akár filmelőzetesekből átvehető “vagányság” igazából éppen a gátak lerombolására hív fel.  A felgyorsult élet feszültséget teremt, ahogy az erősebb, durvább tartalmak is

 

Nagyobbaknál:

Megnövekedett a frusztrált vagy depresszív tinik száma, hiszen nem 30fő (egy osztálynyi), nem is 100, hanem esetekben a média használata miatt 1000-2000 ember figyeli minden tettét, lépését és posztját, ami azt jelentiegy hiba (egy rossz fizura, egy elesés a menza padlóján) máris a világ halón lehet a rossz pillanat, ahol  30 helyett 3000 ember nevet rajta. A tökéletesre maszkírozott és retusált világban (online) a nem tökéletesség depresszív állapotot idézhet elő.

A csúfolás, gúnyolódás tehát ma már nem ugyanazt jelenti, mint régen. Erősebb fegyverek, új módszerek, technikák szükségesek a gyermekek védelmében.

  

Mit tehetünk, hogyan érjük el, hogy a gyermekünk ne okozzon senkinek felesleges fájdalmat, és őt se bántsa senki?

– Meséljünk!  Felgyorsult világunkban elfelejtettünk mesélni, pedig a mese tele van érzelemmel, olyan helyzettel, ahol a csúfolás és a becsmérlés visszájára fordul. A mese empátiára tanít, és erősíti a gyenge lelkeket. Mindegy, melyik formáját választjuk, lehet egy- egy erőszakmentes rajzfilm, de a hangos mese is még jobb hiszen kreatívítást és szókincset is fejleszt a belső képalkotás felbecsülhetetlen, ha éppen nincs időnk mesét olvasni.

– Feltétlenül beszélgessünk mese után!  Kérdezzük meg, melyik szereplőről mit gondol, mit érez vele kapcsolatban, stb.

– Adjunk választ a kérdéseire, ha beszélgetni szeretne - persze, hogy lefekvés elött, vagy a kádban jut eszébe - dobj el kaszát, kapát és figyelj rá ezzel tanulja meg, hogy te ott vagy!

– Ellenőrizd, milyen mese- vagy más filmet néz: lehetnek számára vagy a korának nem megfelelőek.

– Ha probléma van otthon (válás, gyász, költözés) a gyermek nagyon  is érzékeli a feszültséget, és ha nem beszélheti ki, a frusztrációja valamilyen módon felszínre tör.

A feszültségoldó játékok, dögönyözés, csiklandozás, párnacsata, egymás hátára rajzolás, bújócska és fogócska mind-mind nagyszerű terápia.

– Erősítsd az érzelmi intelligenciáját, ének, zene, tánc, festés, mese segítségével ( de csakis ha élvezettel végzi! ).

– Legyenek őszinte beszélgetések köztetek az életkorának megfelelően!

 

Ez az igazi, a megelőzés, hiszen olyan kapcsolat épül ki köztetek a fejlett érzelmi intelligencia révén, hogy csak minimális “ugratást” enged meg magának a kialakuló belső igényesség és szeretet hatására.

Az a gyermek, aki jól érzi magát a világban, nem bánt komolyan másokat.

 

Technikák, amelyek még segítenek:

– taníthatsz neki légzőgyakorlatokat,

– mesélhetsz arról, milyen stratégiával lehet fellépni az őt csúfolóval szemben (nem  a verekedésre biztatjuk  természetesen, sokkal inkább a figyelmen kívül hagyásra),

– időről időre el kell magyarázni már az ovisoknak is, hogy miért fontos elmondani mindent anyának és apának. Ha negatív cselekedetről számol be, nem szabad kiabálni vele akkor sem, ha fel vagyunk háborodva. Tartsuk szem előtt, hogy az őszinteség felértékelődött kevésbé őszinte világunkban.

 

Végül egy igazán fontos kérdés a szülő számára: hogyan tudod észrevenni, ha csúfolják, zaklatják a gyermeked?

– Megváltozik a viselkedése, az addig csacsogó gyermek befelé forduló, szótlan lesz.

– A kicsiken látszik a feszültség, kedvetlenek, nem játékosak.

 

A gyermekkel való jó kapcsolat kulcsa a szülő kezében van. Minden kutatás eredménye azt igazolja, hogy a gyermekek boldogan beszélgetnek a szülőkkel, ha azok megfelelően kérdezik őket, és nem itélkeznek, hanem őszinte érdeklődést mutatnak.

Ahogy Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató mondja: – Mindenkinek kell, hogy legyen legalább egy embere! 

 

Részletesebben a videóban: 

 

Legyen mesés napod!