A csúfolódás

Ma még csak bölcsibe jár, holnap oviba, olyan messze van még a maradandó lelki sebet okozó csúfolás ...

Gondolják sokszor a szülők, pedig jó tudni egyre lentebbi korosztályra csúsznak az atrocitások és egyre durvábbak a megjelési formák.

Pár tíz éve még csak a fiatal felnőttekre volt jellemző ugratások, pár éve már ma a kiskamaszoknál a leggyakoribb, a kiskamaszos kirekesztés egészen a kisiskolás, nem ritkán 1- 2 osztályos gyerekeknél fordul elő nagy számban és az elmúlt pár évben ez a tendencia egyre csak erősödik, egyre fiatalabbaknál figyelhető meg a "csúfolás". (milyen gyenge kis ártalmatlan szó és milyen örök sebeket ejthet)

Oh, igen tudom én a mi korunkban is volt, ne legyünk álszentek. 

Bizony, bizony néha az osztály ki-ki fogott egy két gyereket, csak éppen a mértéke és intervalluma változott. (nem véletlen lehet olyan sok öngyilkosságról hallani) 

Nem tett jót ennek a digitális tér sem, hiszen a zaklatók és a zaklató tartalmak megállás nélkül, pihenő nélkül ömlik a gyerekekre.

Minél jobban beleássa magát egy szülő ebbe a témába, annál jobban megrémül, de csak elsőre. Bizony azok, akik utána járnak az első sokkhatás után máris szembe néznek és tenni akarnak ellene.

(ajánlom szíves figyelmébe mindenkinek Tari Annamária érthető és kitűnően összefoglalt könyveit vagy, ha kevesebb idő jutna erre a témára az interneten fellelhető előadásait.)

Aki eddig elolvasta, már biztos, hogy szeretne reális képet kapni a témáról így kezdjünk is bele. 

A csúfolódás, gúnyolódás a kirekesztés egyik formája és, ha kisebb gyerekeknél még nem, de később, egyre durvább, erőszakosabb módon megnyilvánulva akár már kisiksolás/kora kamaszkorban is vezethet tragédiákhoz.  

Ma már az óvodás korú gyerekek is gyakran beszámolnak igazán bántó és mélyre ható sértésekről. (nem kell messzire menni elég, ha csak ledagadtozzák - hidd el ez egy nagyon gyenge dolog ahhoz képest, amivel az intézményekben találkozom) 

Vizsgáljuk hát meg közelebbről a felvetődő kérdéseket és azt, hogy miként reagáljon, mit tegyen, hogyan viselkedjen a szülő, ha tudomást szerez róla, és milyen technikákat, módszereket javaslok én is és más szakemberek a probléma kezelésére, megelőzésére. 

Lehet, hogy a gyermekedet rendszeresen csúfolják, de nem tudsz róla?

A gyermeked csúfol-e mást, akkor is, ha te elfogadó és toleráns szemléletben neveled?

Mikor és hol kezdődik a “bullying” (erőszakoskodás, a gyengébb kínzása)? Oviban, iskolában, a kamaszkorban?

 A szülők többnyire úgy gondolják, hogy az a gyerek csúfolódik, aki otthonról ezt a mintát hozza magával. Régebben talán nagyobb százalékban játszhatott ez szerepet, ma már ennek a jelentősége csökkent. Bár még mindig nagyon fontos a leadott minta!

Pszichológusok hada hívja fel a szülők figyelmét arra, hogy a csúfolódás, a kirekesztés, az erőszakot elkövetők életkora egyre csökken és milyen komoly befolyással van rájuk az internet. Akár elszenvedő alanya, akár aktív bántalmazó vagy csak csendes résztvevő, tegyük a szívünkre a kezünket, egyiket sem szeretnénk. Hiszen aki ma csendben van, lehet holnap áldozat, aki bántalmazó, ki tudja milyen személyiségváltozáson megy keresztül és milyen jövő vár rá, aki pedig bántalmazott, ki tudja milyen örök sebeket hordoz majd ami kihathat a fenőttkori életében is. 

A szülőben pedig joggal vetődnek fel az alábbi kérdések:

Miért viselkedik így?

Mi okozta ezt a változást?

Hogyan figyelhetek fel rá?

Mit tehetek ellene?

Én, vagy az óvónéni, tanítónéni a felelős?

Nézzük hát, mit nevezünk csúfolásnak?

Azt az “ártatlan” bántást, amikor a személy – gyermek – ellen elkövetett, okkal vagy ok nélkül tett megjegyzéssel a társai megalázó helyzetbe hozzák az elszenvedő alanyt.

Kisebb korban ezek általában hirtelen felindulásból történnek, ritka az az eset, ahol ez hosszan fennáll és egyetlen gyermek ellen fordul az egész közösség.

Másképp zajlik ez napjainkban, mint régen?

Részben igen, részben nem, ez mindig a csoport összetételétől függ, de egyértelműen kijelenthető, hogy az internet negatív hatása miatt erősödött.

A komolyabb zaklatást elszenvedők és elkövetők eddig jelentős mértékben a felnőtt korúak voltak. Mostanra a fiatalkorúakra koncentrálódik, főleg a tinik korosztályában jellemző. A valaha a tiniknél tapasztalt viszonylag enyhébb bántalmazás mára a kiskamaszoknál jelentkezik, a 8 – 10. életévben.  ( Tapasztalhatjuk, hogyan beszél, milyen kifejezéseket használ manapság egy kiskamasz.) A régebbi kiskamaszkori “heccelések”” pedig a kisiskolás és esetleg még az alatta lévő korosztályban is jelen van, vagyis a nagyobb óvodásoknál. Ebben a korban már tenni kell ellene, hogy megelőzzük a későbbi komoly bajokat.

Kicsiknél:

Valaha volt a tekintélyelvű nevelés (ma már nem valószínű, hogy ugyanabban a formában működne), ami tulajdonképpen egy “külső féket” épített be a rendszerbe. Nem volt digitális a világ, amelyben akár a reklámokból, akár filmelőzetesekből átvehető “vagányság” igazából éppen a gátak lerombolására hív fel.  A felgyorsult élet feszültséget teremt, ahogy az erősebb, durvább tartalmak is, ezen feszültségek és a gátak átlépése eredményezi a megjelenő csúnya beszédet a másik kinevetését, gúnyolását.

(+ 1 kis személyes tapasztalat:

Van egy olyan platform, ahol kifejezetten mini videókat tudunk nézni, - nevet nem írok- és nevetnek azon, ahogy ott viselkednek, ez nem más mint a gúnyolás legális formája, a nárcisztikus jegyek "dícsőítése". Tudok olyan családot, ahol az ovissal együtt nézik a szülők ezt a platformot. Csak gondoljunk bele neki mit okoz?)  

Nagyobbaknál:

Megnövekedett a frusztrált vagy depresszív tinik száma, hiszen egy osztálynyi közösség nagyjából 30 fő, nem 100, nem ezres nagyságrend. Ez miért fontos? Esetekben a média használata miatt 1000-2000-5000 ember figyeli minden tettét, lépését és posztját, ami azt jelenti elég egyetlen hiba (egy rossz fizura, egy elesés a menza padlóján) máris a világ hálón lehet a rossz pillanat, ahol  30 helyett 3000 ember nevet rajta. A tökéletesre maszkírozott és retusált világban (online) a nem tökéletesség depresszív állapotot idézhet elő. Mi van ha most kifog egy osztály egyetlen gyereket? Nincs menekvés. Régen haza jött és a barátaival a családjával tölthette az ideje többi részét, regenerálodott, ma mindenhova (még a illemhelyre is) követi az internet, ahol folyamatos lehet a bullying. Egy negatív komment, egy gúnyos megjegyzés és a többiek (mennyire hasonlítunk az állatvilágra) falkaként jön a többi is "csámcsogni rajta". Vagy egy photoshoppolt kép róla és nem tehet ellene semmit. 

Személy szerint kifejezetten nehéznek tartom a mai fiatalok életét. 

A csúfolás, gúnyolódás tehát ma már nem ugyanazt jelenti, mint régen. Erősebb fegyverek, új módszerek, technikák szükségesek a gyermekek védelmében.

Mit tehetünk, hogyan érjük el, hogy a gyermekünk ne okozzon senkinek felesleges fájdalmat és őt se bántsa senki?

Meséljünk! 

(Egy kis személyes: Amikor az óvodákban előadást tartok, sok szülő azonnal elmondja ő bizony minden nap olvas mesét, aztán tovább beszélgetve, mikor megtudják mennyire nehéznek tartom a mai szülők dolgát, "zsonglőr" szülőknek szoktam őket nevezni, hiszen ilyen felgyorsult világunkban nem elég, hogy sokan távol élnek a családjuktól, így segítségük is alig van, megvívnak a bizonytalansággal, azzal, hogy a digitális világ minden előnye mellett rengeteg nehézséget is hozott és itt van a nyakunkon hol egy Covid, hol egy háború. Na ilyenkor szokott jönni az őszinte válasz, hát igen van, hogy el-el marad a mese. Most őszintén ki bánthatja ezért a mai szülőket? SENKI!) 

Viszont a mese feltétlen fontos.

Miért? 

- A mese tele van érzelemmel,

- olyan helyzettel, ahol a csúfolás és a becsmérlés visszájára fordul. 

- A mese empátiára tanít és

- Erősíti a gyenge lelkeket. 

- A hallott mese  kreatívítást és szókincset is fejleszt

- A belső képalkotás felbecsülhetetlen a felnőtt korban. 

Éppen ezért alkottuk meg a szülőknek a Babyhavior applikációt, már most közel 200 hangos mese vár benneteket és, ha Bella vagy Bello plüss meséli el a fejlesztő rajzfilmesék szeretet tündérei csak még erősebb az élmény. 

Nézd meg itt, vagy teszteld az applikációt 3 napig ingyenesen! Klikk a képre. 

– Feltétlenül beszélgessünk mese után!  Kérdezzük meg, melyik szereplőről mit gondol, mit érez vele kapcsolatban, stb.

– Adjunk választ a kérdéseire, ha beszélgetni szeretne - persze, hogy lefekvés elött, vagy a kádban jut eszébe - dobj el kaszát, kapát és figyelj rá ezzel tanulja meg, hogy te ott vagy!

– Ellenőrizd, milyen mese- vagy más filmet néz: lehetnek számára vagy a korának nem megfelelőek.

– Ha probléma van otthon (válás, gyász, költözés) a gyermek nagyon  is érzékeli a feszültséget, és ha nem beszélheti ki, a frusztrációja valamilyen módon felszínre tör.

A feszültségoldó játékok, dögönyözés, csiklandozás, párnacsata, egymás hátára rajzolás, bújócska és fogócska mind-mind nagyszerű terápia.(az applikációnkban minden ilyenre találtok mesét, ami segít neki feldolgozni) 

– Erősítsd az érzelmi intelligenciáját, ének, zene, tánc, festés, mese segítségével ( de csakis, ha élvezettel végzi! ).

– Legyenek őszinte beszélgetések köztetek az életkorának megfelelően!

Ez az igazi, a megelőzés, hiszen olyan kapcsolat épül ki köztetek a fejlett érzelmi intelligencia révén, hogy csak minimális “ugratást” enged meg magának a kialakuló belső igényesség és szeretet hatására.

Az a gyermek, aki jól érzi magát a világban, nem bánt komolyan másokat és a bántalamzás is jobban lepereg róla. 

Technikák, amelyek még segítenek:

– taníthatsz neki légzőgyakorlatokat,

– mesélhetsz arról, milyen stratégiával lehet fellépni az őt csúfolóval szemben (nem  a verekedésre biztatjuk  természetesen, sokkal inkább a figyelmen kívül hagyásra - ingyenes rajzfilmünk között megtalálod a csúfolodásról szóló mesét, nézzétek meg együtt),

– időről időre el kell magyarázni már az ovisoknak is, hogy miért fontos elmondani mindent anyának és apának. Ha negatív cselekedetről számol be, nem szabad kiabálni vele akkor sem, ha fel vagyunk háborodva. Tartsuk szem előtt, hogy az őszinteség felértékelődött kevésbé őszinte világunkban.

Végül egy igazán fontos kérdés a szülő számára: hogyan tudod észrevenni, ha csúfolják, zaklatják a gyermeked?

– Megváltozik a viselkedése, az addig csacsogó gyermek befelé forduló, szótlan lesz.

– A kicsiken látszik a feszültség, kedvetlenek, nem játékosak.

A gyermekkel való jó kapcsolat kulcsa a szülő kezében van. Minden kutatás eredménye azt igazolja, hogy a gyermekek boldogan beszélgetnek a szülőkkel, ha azok megfelelően kérdezik őket, és nem ítélkeznek, hanem őszinte érdeklődést mutatnak.

Ahogy Uzsalyné dr. Pécsi Rita neveléskutató mondja: – Mindenkinek kell, hogy legyen legalább egy embere! 

Töltsd le innen, teszteld díjmentesen 3 napig, hallgassatok több száz mesét és.... 

mondd el nekünk a véleményedet ITT

Nézz bele, hogyan müködik az applikációnk: 

Amennyiben hasznosnak találod ezt a cikket, kérlek oszd meg másokkal is, hogy az Ő életük is könnyedebb legyen. 

Remélem sikerült pár ötletet adni, amivel zökkenőmentesebbek lesznek majd a napjaitok.

A weboldalunkon számos ingyenesen letölthető, kinyomtatható fejlesztő feladatlapot, színezőket és egyéb játékokat találsz, jó szorakozást hozzá.  

Megtalálsz bennünket: 

Meseszép napot nektek!

Balajti Mariann 

EQ fejlesztő szakértő, meseíró 

 Legyen mesés napod!